Űrcsávászat

Na, most nyáron bizony sokat szoktam az eget nézni. Valamiért olyan elgondolkodtató a fekete ég tele kis fehér pöttyökkel. Az ember azt hiszi, hogy olyan okos, pedig még az atom felépítését is alig ismeri. Akármennyire is akarjuk megfejteni a mindenség titkát, sosem fogjuk mert amikor az ember már mindent tudni fog a maga módján, az sem lesz igazi tudás. Csak egy darabka a végtelen semmiből. Az embert a tudás csak kiábrándítja, de ki nem elégíti. Nem felesleges kutatni, de céltalan.

Na mindegy is, szerintem eleget prédikáltam. A csillagászat olyan, mint egy űrkutatás a padlásról (mert az is). Számomra nagyon érdekes például a Jupiter kőzetholdjait nézni, mert olyan fura belegondolni hogy azok másik világok. Így van ez a titánnal is, a Szaturnusz egyik holdjával. Elképesztpő a világegyetem, de ezek is csak pár bolygó a végtelen között. Éppen ezért az ember sosem lesz olyan okos, hogy mindent megértsen. Mi is csak szervetlen anyagok egyesülete vagyunk. A személyiségünk is csak molekulákból állnak mint amiket a tudósok mikroszkópok alatt vizsgálnak.